Tudom, tudom. Soká jön a következő rész, de nincs időm írni! Mindegy is most itt vagyok és ez a lényeg. Tudom kicsit rövid de ütős!
NAGYON 18+-os EZERT MINDENKI CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE OLVASSA EL!
Csak ő és én
Azt a csókot még több csók követte. Egy, kettő majd még ezer,és még annál is több. Nagyon hiányzott már Ross. A csókjának az íze, az illata, ahogyan beletúr a hajamba, az ajkainak puhasága, a nyelve ahogyan az enyémmel játszik. Úgy mindene. Hiszen én még mindig teljes szívemből szeretem. Bevallom nagyon jó volt újra úgy érezni, hogy Ross csak az enyém! Ekkor az ölébe rántott, és úgy folytattuk a csókolózást. Lassan lélegzet de éreztem, hogy lázba jött. Az egyik kezèt a hátamon pihentette, a másikkal a hajamban túrkált. Ekkor megéreztem valamit odalent.....
Ez csak még jobban beindított engem. Amit éreztem elterelte a gondolataim a nagyiról. Csak arra tudtam gondolni, hogy én le akarok feküdni Rossal. És tudtam, hogy ő is szeretné, és igen azt is tudtam, hogy nem a legjobb döntés ez azok után amit velem tett, de ez engem nagyon nem zavart. Egyre hevesebben csókolóztunk. Csak úgy forrt körülöttünk a levegő. Hallottam amint egy idős hölgy ezt mondja mögöttünk:
- Ezek a mai fiatalok! Chhh! Bezzeg az én időmben!
Egy halvány mosoly suhant át az arcomon mire Ross eltolt magától, és megkérdezte, hogy mi az oka ennek.
-Hallottad amit a nagyi mondott? - és ekkor eszembe jutott az én drága nagymamám...ő is mindig ezt mondogatta... Nem lehet igaz, hogy meg fog halni....
Ross látta, hogy elszomorodtam és újra megcsókolt. Egyszer csak felállt, de nem engedett el. Ott csimpaszkodtam rajta mint egy kis majom. Elindult velem a kocsija felé. Ott aztán letett, ès kinyitotta nekem az anyós ülés ajtaját.
Nem tudom merre kocsikáztunk lehet, hogy csak úgy céltalanul bolyongtunk a városban, de mikor megkérdeztem Rosst, hogy merre megyünk, ő csak ennyit szólt:
- Ne aggódj! Jó helyre!
Az út többi részén csöndben ültünk egymás mellett. Én gondolkoztam, ő pedig.... Nem tudom.... Kifürkészhetetlen arcal vezetett. Már sötétedett, mikor megérkeztünk.
40 nem fogadott hívás: 30 Krissz, 10 Rydel. És még 7 üzenet:
- Krissz: merre vagy? Érted megyek!
- Krissz: kezdek aggódni! Válaszolj!
- Krissz: vedd fel azt az isten adta telefont!
- Krissz: Azrita! Könyörgöm! Nagyon aggódom érted! Merre vagy?
- Rydel: Azrita! Kérlek vedd fel a telefont! Krissz nagyon kész van! Könyörgöm! Nagyon aggódunk érted!
- Rydel: Ugye nem esett semmi bajod?!
- Mó: Azrita! Ugye nem csináltál semmi butaságot? Kérlek mondd el hol vagy, és érted megyek!
Nem válaszoltam nekik. Nem akartam, hogy tudják, hogy hol vagyok.... Igazából én sem tudtam pontosan. Valahol a 47-es út mellett lehetünk...
- Jössz? - nyitotta ki az ajtót Ross. Bólintottam. Megfogta a kezem és bevezetett egy házba. Bent hűvös volt, de Ross elment és begyújtotta a kályhát. A tűz hangosan ropogott, és az apró tűz nyalábok gyorsan meggyújtották az összes fát. Leültem az ágyra ami szemben volt a tűzzel. Csak bámultam ki a fejemből mikor Ross egy pohár teát nyomott a kezembe. Kifejezetten hideg volt abban a házban. Lassan szürcsölgettem a bögrémből a forró málna teát, miközben ő a hátam simogatta. Ross közel hajolt, és elkezdte a nyakam csókolgatni. Apró meleg puszikat nyomott a nyakamra, amitől kirázott a hideg. Mikor elfogyott a teám az üres bögrét leraktam a földre és hátra dőltem az ágyon. Ross fôlêm mászott, ès folytatta a puszilgatásom. Beletúrtam a hajába, és újra elkezdtünk csókolózni. Ő erre fölnevett és ilyet szólt:
-Málna izű a szád! - vigyorgott rám.
- Folytassuk, és akkor màr nem csak a szám lesz málna ízű.... - súgtam a fülébe.
Egy heves csók csata közben levettem a pólóját. Izmos felsőteste megint levett a lábamról. Mikor végig húztam a kezeim a hasán ő halkan felszisszent:
- De hideg a kezed! - nyomott rá egy puszit.
- Tudom, mindig hideg...
Ezután az én pólóm következett. Óvatosan lehúzta rólam, majd elindult a nyakamtól lefele puszikkal borítva a testem. Forró lehelete égette a bőröm, szinte perzselt. Majd kissebb bénázás után levettem a gatyáját. Ő kibontotta a melltartóm, majd áttért az alsóneműm tanulmányozására. Egy hümmögéssel díjazta a rózsaszín csipke tangâm, majd a fogával lehúzta rólam.
Ezután meleg nyelve olyan helyeken járt ahol eddig még nem sokan. Lehelete mêg mindig égette a bőröm. A nyelvével elkezdte izgatni a csiklóm. Az egész testem âtjârta a melegsêg. Nagyon jól csinálta. Rettenetesen êlveztem. A testem elkezdett remegni, ő meg csak feljebb kúszott, majd egy óvatos mozdulattal becsúsztatta. Lassan elkezdett bennem mozogni, kicsit nehezen ment hiszen elég szűk voltam,de lâttam, hogy ezt Ross kifjezetten élvezi. Egyre gyorsabban és gyorsabban járt bennem. Halk nyögêsek törtek elő belőlem, amire Ross csak gyorsított a tempón. Ekkor a karjaim körbe fontam rajta és az êlvezettől a körmeim Ross hátába mélyesztettem. Erre ő felszisszent és akaratosan megcsókolt. A kezevel a mellem markolászta, miközben ő is egyre hangosabban nyögött. Ekkor viszont megszólalt a telefonom.
- A francba! - mentem oda, és vettem fel a telefonom.
- Mi van?!
- Azrita! - könnyebült meg Mó.
- Igen? - váltottam kedvesebb hangnemre. Ross közben az âgyban feküdt, ês a fejèt fogva elkezdett felöltözni. Úgy lâtszik ezt elrontottam.
- Hol vagy?
- Az mindegy. Jól vagyok, nem kell aggódni. - tereltem a têmát.
- A bátyád halálra aggódta magàt! - mondta nagyot sóhajtva.
- Tudom...-mondtam kicsi bűntudattal a hangomban.
- Hol vagy? Érted megyek!
- Rossal vagyok... - vâgtam râ de mire kimondtam már meg is bântam.
- Oh értem....szia! - mondta, és kinyomta.
Ekkor jöttem rá, hogy mekkora hibât is követtem el! Majd megszakadt a szivem....mert lehet, hogy ezzel elszalasztottam az utolsó esélyt is, hogy össze jöjjön velem..
Utálom magam!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése