22. rész

3 hónap


- Úr isten, jól van? Azrita!!! - szállt ki a kocsiból a sofőr, és ugrott oda hozzám. Igen, a nyikorgó fék, az nem volt elég, mert az autó, nem állt meg, és szépen elütött. Kb 2 métert repültem, mire földet értem, de nem csak elrepültem, de még el is ájultam. 
- Sajnálom! - csak ennyit tudtam kinyögni, és az utána történtekre nem is emlékszem. 

Az ébredezések közepette:

- Mi a baja, miért nem ébred fel? 
- Hát, a jobb lába eltört, de ha ez nem lenne elég, egy súlyos koponya sérülése is van, ami következtében akár lebénulhat, vagy nem tud többet beszélni, esetleg megvakul. Sajnos csak a sötétben tapogatózunk, mivel nem ébredt még fel nem tudni semmit, fizikailag nincs semmi baja az agyának de mint látja, nem történik semmi, nem kel fel.
- De ugye, túléli?
- Igen, az biztos.
- Lebénulhat..... úgy érti, nem tud járni?
- Igen, vagy nem tudja mozgatni, a karjait, vagy a nyakát, még nem tudunk semmit!
- Mondja, hogy megmenti!
- Uram, szedje össze magát! 
- Jó....... sajnálom!
- És most elmegyek kettesben hagyom önöket viszlát! - ez után becsapódott az ajtó.
- Szent isten mit tettem! - fogta meg valaki a kezem. - Azrita, nyisd ki a szemed! - simogatta meg az arcom a tag. El akartam fordítani a fejem, de nem ment. Jó, akkor próbáljuk meg kinyitni a szemem. És ekkor egy ismerős dallamot hallottam. Az R5-Fallin for you című dala szólalt meg, ezután a tag (aki elütött) telefon beszélgetésbe kezdett valakivel. Azaz a Fallin for you az volt a csengőhangja. Aha szóval egy R5 fan......fantasztikus.....De honnan tudja a nevem?
(Telefon beszélgetés)
- Szia! Nem, még nem ébredt fel..Jó gyertek be....Hogy mi? Fel akar jelenteni? Hogy mi a lószar, ha 5 napon belül nem kel fel, feljelent? Normális, azt nem én irányítom!? Jó, mindegy tegye, jelentsen fel! Hogy mi? Interjút, én az esetről, hülyék ezek, küldd el! Oké, oké Pussz!
- Látogatóid lesznek Cica! - ült le az ágyamra a tag. Cica? Én? Mindenki tudja, hogy utálom a Cicát!
- What doesn't kill you makes you stronger! - súgta a fülembe, és elment. Ami nem öl meg az megerősít, ezt súgta a fülembe.......ezt mondta mindig Ross. Furi, de hiányzik, a kis hülye. Nem sokkal később bejött 3 ember, és a tag a szobámba. Egy lány, és két fiú. A lány jött oda először hozzám. Oda húzott egy széket, és leült az ágyam mellé.
- Képzeld, Jack-kel tovább vettük a táncot, és bele tettem azt a részt amit te úgy szeretsz! - simította meg a kezem - Nagyon hiányzol neki is! - folytatta sírós hangon. Jack.....? Ő az a táncos akit tanítunk Rydel-lel.....de nem, ez nem lehet Rydel, Rydelnek másmilyen a hangja. Milyen is? (Megpróbáltam felidézni, de nem sikerült).
- Szia Azrita, én csak azt akartam mondani, hogy.... - nem fejezte be, csak felállt, és kivágtatott az ajtón. Ezután jött a másik srác.
- Szia Sis(ter)! Nagyon hiányzol ám! Így egyedül kell játszanom...de tudod mit! Gyógyulj meg, és elintézem, hogy a kórtermedben is legyen TV oké? - nevetett, és ő is kiment. Csak a lány, volt még a szobában, és a tag. Mind a ketten oda jöttek, és adtak egy puszit, de a fiú még a fülembe is súgott valamit.
- Tényleg jobb ijesztgető vagy, mint én, mert most mindenki sokkban van! - és ekkor megcsapott a parfümje. Ez Ross parfümje, és....amit súgott az a saját kis versenyünk, amiről senki nem tud!
- Gyere Delly menjünk! - mondta a tag, és ekkor minden világos lett. A tag, aki elütött Ross, és a lány Rydel, a két fiú pedig Riker, és Rocky.
- Nem Ross! Holnap turné, és akkor 3 hónapig nem látjuk....Kérlek ébredj fel! - könyörgött Rydel a falnál állva. 3 hónapig nem látogatna senki, és itt vannak ők......a családom...
- R! - suttogtam, és kinyitottam a szemem. Sajnos, már az ajtóban voltak, és nem láttak, ezért nem álltak meg. "3 hónap" csak ez járt a fejemben.
- Ribanc! - sikítottam utánuk, teljes erőmből, és végre Ross meg is hallotta. Vissza fordult, és meredten nézett rám.
- 3 hónap! - ismételtem a fejemben forgó szavakat halkan. Ross közelebb jött, és megcsókolt. Delly is vissza fordult, és sírva borult rám.
- Ne félj, nem hagyunk itt! - sírta Rydel.

2 db kommentet kérek más más embertől ez alá a rész alá, és akkor felrakom folytatás! Sorry, gonosz vagyok ! <3


Írta: 4 megjegyzés:

21.rész

Sötétség


- Azrita! - rázogatott Ross.
- Mi van? Ha nincs vége a világnak, akkor nem érdekel! - kiáltottam rá csukott szemmel, mert épp aludtam.
- Semmi! - simította meg a fejem. Ezután a karjaiba vett, és szorosan magához ölelt. Ezután gyorsan elaludtam, a karjaiban....
- Mit  csinál itt? - hallottam félálmomban.
- Semmit, az nem a te dolgod! - válaszolta valaki.
- De, hogy tehettél ilyet? Ez nem normális, teneked elment az eszed!
- Nem csináltam semmi Delly! Higgy nekem! Kérlek!
- Fogjuk rá, hogy elhiszem! 
- Csak tartsd távol... - a végét nem halottam mert suttogta.
- Neeem! Erre te nem veszel rá! Neem!....... Jó, jó, csak ne nézz így! - adta meg magát.
- Imádlak! - mondta, és elmentek. Persze hamar vissza aludtam. kb 1 órával később egy újabb beszélgetésre ébredtem. Vagyis inkább ordításra mint beszélgetésre keltem.
- Ez meg mit keres itt? Te utolsó hazug! - kiáltotta Laura (ezt a hangot már alva is felismerném).
- Ez nem z aminek látszik! - tiltakozott Ross.
- Tudtam, hogy csalni fog ez a picsa, de hogy így! - ekkor fordultam a hang irányába. Egy szobában voltam, és az ajtó előtt veszekedett Laura, és Ross. 
- Ő nem picsa jó?! - nézett rá Ross csúnyán.
- Akkor miért vagy alsóban, és miért fekszik ő - itt rám mutatott - az ágyadban? - vágta a fejéhez a kérdést Laura. Az a vicc, hogy ez engem is érdekelne.
- Azért vagyok alsóban, mert csak most fürödtem le! - kiáltott vissza. Na ja, a nyakában lógó törülköző kicsit árulkodó volt .
- Miért mit csináltál este, hogy nem volt időd fürdeni? Erre ne válaszolj, most szakítok veled, és ki lépek, a hülye versenyetekből is! - üvöltötte, pofon vágta Rosst, és elviharzott. Szép lassan kikászálódtam az ágyból, és egyenesen az ajtóban álló Ross-hoz mentem.
- Ugye nem? - kérdeztem félve.
- Szia! felébredtél? - kérdezett vissza szomorúan.
- Ugye nem? - ismételtem meg félve.
- Mit nem? - nézett rám furán.
- Ugye nem csináltuk....azt? -  még mindig félve néztem rá.
-  Úristen! Nem hiszem el! Azt hiszed megcsalnám Laurát? Nem, nem! Ne félj, külön szobában aludtunk. - Na most már csak úgy pirult az arcom. Hogy lehettem ekkora baromfi.
- Nem elég, hogy Laura dobott, de te még meg is gyanúsítasz azzal, hogy megerőszakoltalak. Fantasztikus, nem? - erre nem is tudtam mit mondani.
- Azok gyanúsítanak ilyennel, akiket a legjobban szeretek a világon. A nővérem, és a szerelmem! - mondta, és otthagyott. Arccal a falnak fordultam, és vertem a fejem a falba.
- Menny utána! - simította meg a karom Delly (Rydel) és bement beágyazni az ideiglenes szobámba. Minden kérdésem elfelejtettem, és Ross után szaladtam. Le a lépcsőn, ki az ajtón, és az út közepén utol is értem.
- Ross várj! - álltam meg mögötte egy méterrel. Nem állt meg, úgyhogy folytattam.
- Sajnálom oké? 
- Én is! - vetette oda cinikusan.
- Sajnálom, amit mondtam! 
- Oké, most már mehetek? - válaszolta flegmán. Nem bírtam tovább, megragadtam a vállánál, magam felé fordítottam, és megcsókoltam. - Sajnálom! - sírtam el magam.
- Ne sírj! - törölte le a könnyeim. Közel hajoltam hozzá, hogy adjak neki még egy csókot, de ő nem hagyta.
- Ne, légyszi! Csak most szakítottam Laurával, ez most nem fog menni! - tolt el magától.
- Jajj, tényleg! - engedtem el, elpirulva.
- Séta? - kérdezte mosolyogva.
- Ühüm! - bólogattam. Szép lassan elindultunk, síri csöndben.  Én nem szólaltam meg, mert égett a pofám, hogy hogy csókolhattam meg, mikor most dobta őt Laura, ő gondolom meg Laurán gondolkodott.  Egy tóhoz értünk, ott aztán leültünk, és bámultuk ahogy a vízen úszkálnak a kacsák. Egyszer csak ő megtörte a csöndet.
- Emlékszel, hogy hogy kerültél a házunkba? - tette fel a kérdést.
- Nem! Légyszi elmesélnéd? - néztem rá boci szemekkel.
- Persze. Arra ugye emlékszel, hogy ott ültünk, a vidámparkban? - bólintottam - A vállamra hajtottad a fejed, és szépen elaludtál. Aztán ugye fel akartalak ébreszteni, de te azt mondtad, hogy csak akkor ébresszelek fel, ha vége van a világnak, így a karjaimba vettelek, és fogtam egy taxit , aztán meg már otthon lefektettelek, és innen tudod a történetet. - mesélte el szép lassan, és közben mereven előre bámult.
- Akkor Laura miért hisztizett? - kérdeztem naivan. Erre felnevetett, és megvonta a vállát.
- Nem tudom, azt hitte, hogy lefeküdtünk egymással. - nézett végre rám.
- Óh! - pirultam el megint.
- De mindegy is! Engem nem érdekel! - kiáltotta el magát - Ma este 9-kor válogatás! Ott legyél! - kacsintott rám, és felállt.
- Ross várj, add ide egy kicsit a mobilod kérlek! - szóltam utána. Simán oda dobta, meg sem kérdezte, hogy mire kell, pedig az egyik gonosz tervem egy még gonoszabb tárgya az ő telója.

  • Deby
  • Maia
  • Delly
  • Ell
  • Rocky
  • Riker
  • Ry
  • Dove
  • Mom
  • Dady
  • Rach
  • Szandy
  • Love
  • Babe
Ezek a névjegyei voltak a kedvencek között. Na most, melyik Laura a Love, vagy a Babe? Utolsó üzenet, utolsó üzenet - pörgettem végig, a listát. Babe aha oké,  most akkor írjunk neki egy üzit!
- Hali Laura! Tali a stúdió mellett 8-kor! Azrita - ezt az üzenetet küldtem neki, aztán vissza dobtam Rossnak a mobilját, aki így otthagyott egyedül a fűben. Még egy 10 percet ültem a fűben egyedül, aztán előkaptam a mobilom, és felhívtam Bencét.
- Sziamia! - vette fel.
- Hi vagyis szia! - sose szokok hozzá, ezekhez a nyelv változtattatásokhoz.
- Mizu? - kérdezte.
- Semmi, kint vagyok az USA -ban! Képzeld, lesz a dalomhoz, klipp!
- Na az tök menő! Mikor jössz haza? - szomorodott el.
- Nem tudom, majd meglátjuk...
- Na mindegy, de most le kell tennem bocsi!
- Semmi baj Szió! - köszöntem el.
Jó sok idő múlva:
Nyolckor ott álltam a stúdió mellett, mikor Ross hívott.
- Szia! Csúszik a meghallgatás dugóban vagyok! - hadarta el.
- Na itt vagyok! Mit akarsz? - köszönt közben Laura.
- Mindjárt! - mondtam, és le akartam rakni Rosst, de ő nem várta meg.
- Ha Ross küldött ide, nem érdekel, hogy megcsalt -e engem veled vagy sem! - kiáltotta.
- Nem Ross küldött, de szeretném, ha megbocsátanál neki, mert tényleg nem csalt meg téged! - bizonygattam.
- Jajj de naiv vagy, én már többször megcsaltam, azért hagytam el, mert én Jorge Blancoval akarok lenni! Ő az én igazi szerelmem, és csak azt akartam, hogy magát hibáztassa miatta. Hahahaaa - nevetett, és elment, én meg csak lefagyva álltam. Ekkor jöttem rá, hogy mivel nem raktam le a mobilom, ezért Ross mindent hallott...
- Ross én.... - szóltam bele.
- Szia! - kiáltotta, sírással a hangjában.

 Azt a ribit, hogy tehette ezt Ross-al?! Többször megpróbáltam vissza hívni, de mindig kinyomott. Elindultam, valamerre, mikor egy útkereszteződéshez értem. Megvártam, míg zöld lesz, a lámpám, és elindultam. Közben egy  SMS-t írtam Ross-nak, hogy sajnálom, nem akartam, hogy hallja, mikor fékcsikorgásra lettem figyelmes, és aztán.......sötétség.

:. Hagyj nyomot magad után Chate-ben! .:

Írta: 1 megjegyzés:

20. rész

Szeretet

- Ross, mondani szeretnék valamit! - nyúltam utána, mielőtt Laura elrángatta volna.
- Mit szeretnél? - fordult hátra.
- 4 szem közt! - válaszoltam idegesen.
- Rossy nem ér rád cicám! - mondta Laura, és elindult kifelé.
- Majd utánad megyek! - kiáltotta Ross, erre Laura ciccegett, de ott hagyott minket. 
- Megyünk sétálni? - kérdeztem félve.
- Persze! - bólintott. Elindultunk a highway-i parkba. Egész úton csöndben ballagtunk, tisztes távolságot tartva, ott aztán leültünk a fűbe, és elkezdtem amit mondani akartam.
- Sajnálom, ami ma történt! A verekedést is, a késést, és...- dadogtam.
- Semmi baj, Laura ugyan úgy hibás mint te, a késésről pedig nem te tehetsz, szóval nincs semmi probléma! - nevetett.
- És sajnálom, hogy itt hagytalak... - na itt jött az 5 perces csönd. - Nagyon magamba zuhantam, és ugye akkor ott volt neked Maia, és Rikerrel sem jártunk már, én pedig csalódott voltam. Haza mentem, megpróbáltam minden emléket kitörölni, a képeket, tárgyakat, csak a dalaitokat hagytam meg. Életmódot váltottam, futni kezdtem, egyre több zöldséget ettem, felhívtam a régi ismerőseimet. Így lett egy régi barátomból szinte a legjobb fiú haverom. Nem hívtalak fel, pedig megvolt a számod, nem néztem a koncertjeiteket, és nem is gondoltam az egész kint létemre... - meséltem el, a kérése nélkül, hogy mit csináltam otthon.
- Összejöttem Maia-val, mert te Rikerrel voltál, aztán egy szó nélkül elhagytál, apum kórházba került, volt egy vakbél műtéte. Kész csődtömeg voltam, miattam kellett lemondani egy fellépést, mert teljesen elittam az agyam, aztán jött Laura, ő kihúzott ebből az állapotból, és segített rajtam. Ma mikor megláttalak azt hittem, hogy miattam jöttél haza, de ez zavart, és ezért bunkó voltam veled, de itt volt, és van is nekem Laura, aki mindig segít. - mosolyodott el.
- Ha az a segítség, amit ma műveltetek a stúdiótól egy utcára akkor tényleg segít! - röhögtem el magam.
- Mi, te honnan tudod? - pirult el.
- Rossz házba mentem hahaha!! - röhögtem még mindig.
- Figyelj, ez nem az aminek látszott, vagyis....izé... - mentegetőzött.
- Nagy fiú vagy már, és nem vagyok az anyád, azt csinálsz, amit akarsz, azzal akivel akarod, és nem kéne menned? Laura már biztos vár.. - mondtam szomorúan.
- Figyelj, van ideje, hadd várjon! De ígéred meg, hogy senkinek nem mondod el amit láttál! - nézett rám halál szigorúan.
- Ígérem apu! - nevettem újra.
- Nagyon vicces vagy! - csikizett meg, erre én felsikítottam. Persze ő folytatta, én meg csak fetrengtem a fűben, és röhögtem.
- Ne, ne! - fuldokoltam - Várj! - szerencsére, hagyta, hogy kapjak egy kis levegőt.
- Nézd vidámpark! - ugrott fel a földről, és oda szaladt, a közeli fára felszúrt plakáthoz.

- Mennyünk el! Légyszi! - kérleltem.
- Oké! - bólintott, és leintett egy taxit. Mikor oda értünk a vidámpark bejáratához, kicsit gonosznak éreztem magam, amiért nem engedem elmenni Rosst, hogy találkozhasson  Laurával. Bár nem tűnik úgy, hogy nagyon találkozni akarna vele, na de mindegy.
- Nézd vattacukor! - rohantam az árushoz.
- Mindjárt jövök! - mondta Ross, miközben a telefonján épp SMS-t küldött Laurának, hogy dolga akadt, nem ér rá.
- Tessék vattacuki! - nyomtam a kezébe az egyik rózsaszín cukorfelhőt.
- Rózsaszín? Tényleg? - nézett rám nagy szemekkel, de azért elvette. Ez után felültünk, az óriás kerékre, a hullám vasútra, és mindenre, amire csak tudtunk. A nap végén leültünk egy padra az óriás kerék mellett, és beszélgettünk Lauráról, Bencéről, és úgy alapvetően mindenről.
- Tudod, többször is fel akartalak hívni, de egy ember mindig megakadályozott... - kezdte a mondandóját Ross.
- Ki? - néztem rá nagy szemekkel.
- Édesanyám! - WTF!?
- Azt hittem anyud bír! - akadtam ki.
- Én is! - nevetett. Hátulról átkarolt, én a vállára helyeztem a fejem, és csak egy dologra tudtam gondolni. Mégpedig arra, hogy pár centi választ el attól, hogy megcsókoljam.

:. Hagyj nyomot magad után Chateben! Köszi! <3 .:

ui.: Bocsi, hogy rövid lett!
Írta: 1 megjegyzés:

19.rész

Szerepjáték


- Na, most már akár abba is hagyhatnátok az ölelkezést! - mondta parancsolóan Laura.
- Igen, bocsi! - engedett el Ross. Egy gyilkos pillantást küldtünk Rydellel Laura irányába, de úgy tett, mintha ő észre sem vette volna.
- Na jó. Akkor most mit kell énekelnem? - kérdeztem.
- Egy szerelmes dalt! - válaszolta Laura - De, kell neked egy pár, akivel elő kell ezt adnod, ha akarod bemutatom! - persze a választ nem várta meg, hanem elkezdett énekelni, magához rántotta Rosst. Ross átkarolta, és felemelte, Laura hátul össze kulcsolta a lábát, és megcsókolta.
Valahogy így:
- Khm Bro ne most oké?! - szólt rá Riker Rossra, mikor már kb 1 perce ilyen pózban csókolóztak.
- Igen, sajnálom! - fordította volna el a fejét, de Laura nem engedte, hanem tovább csókolta. Na ekkor lett elegem belőle.
- Oké, most én jövök! - Ellie Goulding-tól a Love me like you do-t választottam.
- És ki lesz a párod? - nézett rám gonoszan Laura. Na végre abba hagyták.
- Hát, aki elvállalja! Ki lenne az? - Ross, és Riker lépett elém. Hát, ez fantasztikus! Mind a kettővel volt egy kisebb románcom, csodás!
- Kit válasszak? - töprengtem el rajta. Ha Rosst választom Laurát tehetem féltékennyé, de ha Rikert akkor Rosst.
- Mind kettőtöket választom! - jelentettem ki. A fiúk csak bólintottak, de Laura arcára kifagyott a mosoly. Elkezdtem a dalt, és néha Rosshoz néha Rikerhez intéztem egy két sexy mozdulatot. Mert a végére tartogattam a robbanást. Az utolsó szavaknál megfogtam mind a két fiú pólóját, és közelebb húztam őket hozzám. Felugrottam Rossra, úgy ahogy előbb Laura, megcsókoltam, hátra dőltem, és adtam egy csókot Rikernek is. 
(A történések, lerajzolva:)

Kb olyan kecses voltam mint egy orrszarvú, de mindenki meglepődött, úgyhogy megérte. 
- Na  milyen volt? - kérdeztem.
- Borzalmas! A szavazatom nem! - válaszolta Laura. Kis kötszerfej! Ch...
- Laura, még nem tudni, hogy kell-e a szavazatod vagy sem. Reméljük, hogy nem! - válaszolta Rydel. Hát nem édes?
- Hogy mi? - válaszolta picsásan Laura.
- Nem érdekelsz senkit puszika! - válaszoltam neki, és a végén, még egy gonosz mosollyal az arcomon még integettem is neki.
- Te Bitch! (azért írtam angolul, mert nem szándékozom mindenhova picsát írni, a prostituált meg túl szép szóval marad ez :$) - szólt be Laura.
- Azt mondtam puszik! Azaz húzz el Cica! - váltottam át nagyon köcsöggé.
- Ez az én apám háza, ez az én pasim - mutatott Rossra - Ez az én lehetőségem, és az én országom, mert te egy senki vagy, nincs semmid, és senkid! - üvöltötte, és nekem ugrott. Elkezdte húzni a hajam, és a másik kezével  karomat ütögettem.
- Csaj bunyó jeee! - kiáltotta Ryland. Nem véletlen néztem én az elveszett kincsek fosztogatói c. filmet, abban Sidney mindig bunyózott. Megragadtam a karját, és elkezdtem a csuklóját a lapockájához közelíteni, ne tudd meg, hogy ez mennyire fáj! 
- Áh! Ne!! - kiáltott fel, és elengedte a hajam.
- Azrita engedd el! - ugrott oda Ross.
- Dehogy is, megtépett! - továbbra is nyomtam felfele a kezét, Laura meg csak hajolt előbbre, és előbbre.
- Engedd el, vagy kizárunk! - kiáltotta Ross, és kitépte a kezemből Laura csuklóját, aki a földre rogyott.
- Jól vagy életem? - emelte fel Laurát Ross.
- Nem! - kezdett el sírni, és átkarolta. - Ez egy szörnyeteg! - mondta szipogva. - Feljelentelek, kizáratlak, börtönbe csukatlak, megöllek! - mondogatta nekem fenyegetésképp.
- Azrita jól vagy? - jött oda hozzám Riker.
- Igen, köszi! - mosolyogtam rá.
- Zárd ki Rossy! Zárd ki ezt a szörnyet! - könyörgött Laura.
- Nem tehetem, mivel te kezdted, ez csak önvédelem volt! - rázta a fejét. A többieket nem nagyon érdekelte ez. Rydel Snapchat-re csinált képeket, Rocky valamit gitározott, Ratliff  a lábán dobolt, Rylandet pedig csak addig érdekelte a story ameddig a harc folyt, utána elhúzott valahova.
- Mi? Nem zárod ki? De megvert, megkínzott! - rémült meg Laura.
- Kicsim nyugi! Nézz rám, emlékszel, hogy mit mondtam ma neked, a....tudod mikor? - kérdezte Ross, szerintem ezzel akarta megnyugtatni.
- Igen, és arra is, hogy mi történt. Ha megígéred, hogy ma megismételjük ugyan azt, ugyan ott, akkor lenyugszom! - célozgatott arra, amit sajnos én is láttam.
- Persze életem! - csókolta meg Ross. - Ami téged illet, szavazzunk! - nézett rám.
Riker: Igen
Rydel: Igen
Rocky: Igen
Ratliff: Igen
Ryland: Igen
Ross: Talán!!
- Akkor úgy látszik tovább jutottam! - néztem rájuk.
- Gyere Rossy dolgunk van! - húzta magával a kis "tigris" (Laura).

:. Hagyj nyomot Chate-ben! Köszii!! .:

Írta: 1 megjegyzés:

18. rész

Citrom Suzy


- Kislány jól vagy? - kérdezte meg tőlem egy öreg úr, miközben kétségbe esetten sétáltam, az isten háta mögött.
- Igen, azt hiszem! - nem voltam túl meggyőző.
- Hova akartál menni? - kérdezte, és felajánlotta, hogy elkísér oda.
- A Lost Stars utca 45-be! - még mindig szét voltam esve.
- Gyere, én tudom hol van! - ültetett be az anyós ülésre, egy kis sárga Suzuky-ba. 
"Mi volt az amit láttam? Csak nem.....de.....nem hiszem el! Még hogy, sose kellett csalódnom senkiben, most is csalódtam benne. Hisz, pont a szemeim előtt......most már mindegy. Soha többet nem szeret majd. De minek is nekem ő, itt van nekem Bence (akivel találkoztam a cukrászdában és megkérdezte, hogy van-e barátom) vele is tök jól elvagyunk. Na meg, a régi barátnőm Viki, és Szandi, igen ő még biztos bír, hisz ha jól tudom haza költözött nem sokkal az után, hogy Rocky-val szakított. Szegény gyereket egész sokan dobták. Mit van úgy oda Ross, hisz őt nem is dobtam....és Laurát, és Maia-t is ő dobta. Jó, biztos rossz volt, neki (is), hogy ott hagytam, de most ha így tettem, már mindegy." - gondoltam.
- Uram, szerintem ez volt az az utca! - mutattam vissza, az előző utcára.
- Jajj, dehogy! - rázta meg a fejét. Elég gyorsan haladtunk, és biztos voltam benne, hogy az volt az az utca.
- "Ring, Ring" Igen? - vettem fel a telefonom.
- Hol vagy? Érted megyek, 30 perc múlva te jössz! - mondta, még egész nyugodtan.
- Nem tudom, de mindjárt vissza hívlak! - tettem le.
- Elnézést uram, de én itt szeretnék kiszállni! - kezdtem el összeszedni magam.
- Kussolsz ribanc! - válaszolta, és rálépett a gázra.
- Uram, én most ki fogok szállni! - kezdtem el kinyitni az ajtót, de akkor sem fékezett.
- Figyelj cica, most el leszel rabolva! - felelte nevetve.
- Hát biztos, hogy nem! - kb 90-nel mehettünk, ha most kiugrok, vagy elütnek, vagy összetöröm magam.
- "Ring, Ring"! - szólt a telóm.
- Most ezt felveszed, hogy ne gyanakodjanak, de amint elárulod, hogy bajban vagy, amint haza értünk megfojtalak.
- Jó! Szia Jordan! 
- Hol vagy?
- Ez, még mindig egy jó kérdés, csak annyi a lényeg, hogy mondd meg a tesómnak, hogy Latatka, és motorral, mert az gyorsabb, ja és a citrom Suzy! Na, puszi, de feltétlenül mondd el neki, pontosan!
- Mi ne?! - válaszolt, de leraktam.
- Ugye nem valami titkos beszédet hallhattunk? - kérdezte, és végig simította, a combom. 
- Nem! - dobtam le a kezét a lábamról. Végül is nem titkos beszéd, csak rövidítések, és.....na jó, az volt. A Latatka, egy program, ami beméri a telóm, olyan nyomkövető szerű, a motorral, az, hogy azzal kövessen, a citrom Suzy az meg ugye a sárga Suzuky. Tök egyszerű. 
10 percel később megláttam a tesóm, motorral jönni mögöttünk. Lassan sávot váltott, és elkezdett olyan tempóban jönni, mint mi. Szép lassan egy síkba került velem, és mikor benézett az ablakon pislogott 2 nagyot egymás után. Ez ugye azt jelentette, hogy közlekedési lámpa. Aha! Értem, szóval a terv, az az, hogy mikor megállunk a pirosnál, kiugrok, ő felvesz, és elhúzunk a csudába. Akkor, ugye az első lámpánál meg is álltunk, én kiugrottam, felültem Krissz mögé, és elindultunk a csudába. Igen, de jött utánunk az öreg is! Na ja, ez nem volt a terv része. Sajnos elkövettük azt a hibát, miszerint behajtottunk egy zsákutcába. Az öreg elállta az utat, és beszorított minket.
- Na most jön, a bunyó! - mondta Krissz, és leszállt a motorról. Az öreg is kiszállt a kocsiból, és elindult felénk.
- Megmondtam cicám, hogy kikapsz! - ragadta meg a kezem. Erre Krissz olyat vágott a képére, hogy a pasi csak úgy elterült volna a földön, ha nem a kocsija motorháztetejére esik, és visszakézből nem vágja bordán a tesóm. Mondtam, hogy még csak alig forrtak össze a csontjai, a múltkori baleset óta? Nem? Akkor mondom! Oda ugrottam, a földön fekvő tesómhoz, erre az öreg elkezdett tapizni. Magához szorított, és fogdosta a mellem. Eszeveszettem kapálóztam, ütögettem a karját, hogy engedjen el.
- Na cica, be a kocsiba! - utasított, és elkezdett befele tolni, de én ellen álltam - Húzzál be, te szarházi Ribanc! - ordított rám. Hogy én ribanc? Leütötted a bátyám, és még le is ribancoztál?! Azzal a lendülettel megfordultam, és tökön rúgtam. A  kocsi motorháztetőjére fektettem, és hívtam a rendőrök.
- Tesó jól vagy? - néztem le Krisszre.
- Fogjuk rá! - állt fel. A zsaruk nem sokkal később megérkeztek, és bevitték azt a majmot. Kiderült, hogy már több nőt molesztált.
- Sajnálom, hogy nem tudtam segíteni! - nézett rám Krissz bekötött bordákkal, a kórházban.
- Dehogy is, kimentettél a kocsiból, és miattad lett annyi erőm, bátorságom, hogy leüssem! És csak te értetted, hogy mi az a Latatka, szóval nincs miért bocsánatot kérned! - néztem rá kedvesen, és adtam egy puszit az arcára.
- Na igen! Olyan feljelentést küldtem a nyakára, hogy ebből életfogytiglan lesz! Bántalmazni, az én sztárjaim, ez kész röhej! - idegeskedett Jordan.
- Basszus! Lekéstük a második meghallgatást! - mondtam Jordannak.
- Gyógyulj Krissz majd jövünk! - mondta Jordan, és megragadta a kezem. Elmentünk a helyszínre, ahonnan kb 1 órát késtünk.
- Lám csak ki fáradt be! Csak nem felkészültél hercegnő? - kérdezte Ross gonoszan.
- Azrita, gyere azt hittem valami baj van, de szerencsére itt vagy. Mit fogsz énekelni? - ültetett le Rydel.
- Semmit! Nem hallgatom meg, aki egy szó nélkül haza ment Magyar országba, és aki egy órát késett! - hisztizett Ross.
- Tudod mekkora egy barom vagy? Ha annyira tudni akarod el akart rabolni, egy perverz pedofil! - vágtam a fejéhez sírva.Síri csönd lett egy másodperc alatt.
- Tényleg? - kérdezte, kicsit halkabban. Bólintottam.
- Uram isten! Sajnálom! - jött oda hozzám, és megsimította a vállam. Felálltam, és átöleltem. Vissza ölelt, és én pedig szorosan belefúrtam az arcom a vállába.
- Tudod amekkora barom vagy, csodálkozol, hogy ott hagyott és haza ment Magyar országra? - kérdezte halkan Rydel.
- Igaz, igaz! - csatlakozott Riker is. Mi meg csak álltunk, és nem engedtük el egymást. Olyan romi volt de utána......

:. Hagyj nyomot magad után Chate-ben légyszi! Köszi! .:

Írta: 1 megjegyzés:

17. rész

Változás


- Honnan tudtad, hogy én vagyok az? - néztem Ross-ra nagy szemekkel.
- Ismerem, a hangod! - nevetett rám.
- Azrita! Wííííííí! - "rohant" na jó, magassarkú cipőben inkább topogott felém Rydel, és ölelt át szorosan.
- Öhm, szia..... - toltam el magamtól, óvatosan.
- Mi a baj? - nézett rám nagy szemekkel.
- Semmi, csak azt szeretném, ha úgy bánnátok velem, mintha nem ismernétek jó? 
- Akkor jó... - indult vissza Rydel az asztalához, könny cseppekkel a szemében.
- Oké, most jöhetne, a véleményezés, és az, hogy felírjátok-e a bejutók közé, vagy sem! - mondta Rach arra utalva, hogy na húzzuk túl sokáig.
- Jó, kezdhetem én? - kérdezte Riker, mivel senki nem ellenkezett belekezdett, a véleményébe.
- Nem volt rossz, de azért még van mit javítani. A szív megvolt, a tehetség is, csak egy dolog nem, de nem tudom mi.....lehetne, hogy énekelsz még egy dalt, lehetőleg tőlünk? - mosolygott kajánul.
- Imádlak titeket! Argh, persze! - bólintottam rá. - Melyik dal legyen? Válasszatok ti! - bíztam rájuk a választást, hisz úgyis tudom az összes számuk.
- A Think about you! - vágta rá Ross. 
- Oké! - kezdtem el. Még sosem éreztem ilyen hosszúnak ezt a dalt. Ross egész dal alatt nézett, de úgy. Olyan megvetéssel, utálattal még Maia sem nézett rám SOHA! De a dal vége még rosszabb volt.
- *Taps, taps taps* Milyen ügyes itt valaki. Figyelj, ismerlek ebben volt szív, mert beleadtál mindent, volt benne tehetség mert az vagy, csak tapasztalat nem volt. Ugye még sose volt, hogy szerettél valakit, de nem lehetett a tiéd, ugye sose dobtak úgy, hogy ha fájt, akkor is szeretted, és sosem volt, hogy nem szereztél meg magadnak egy fiút akit akartál? Tudod, ez az amit én hiányolok, a tapasztalat... - Vágta a fejemhez Ross.
- De Ross, ezt nem kéne! - nézett rá szúrósan Rach.
- Nyolcunk (Rydel, Rocky, Ross, Ratlif, Ryland, Rach, Riker, Azrita) közül, én voltam aki legtöbbet csalódott, én vagyok az énekes, én jártam a legtöbb lánnyal, és én vagyok most túl, egy hangszál műtéten, amit lehet, hogy elrontottak, és lehet, hogy soha nem lesz rendes a hangom! - ordította Ross, és félbe törte a tollát.
- Jó Ross, akkor szavazzunk! - sietett Rach a segítségemre.
Rydel: Igen
   Ryland: Nem
Riker: Igen
 Rocky: Igen
Ratlif: Nem
         Ross: NEM (!!!!)

- Az azt jelenti, hogy....döntetlen! 3-3 szavazat ide is és oda is! - nézett rémülten Rach.
- Ez esetben Rach, te is szavazhatsz! - vágta rá Rydel.
- Nem!! - reagált rá gyorsan Ross - Ez esetben az első helyen álló énekes aki ugye Laura fog szavazni! - nevetett kajánul. Így lett behívva Laura aki ugye teljesen egyértelműen:
- Igen, tovább jutottál Cicám! - mondta Laura. HOGY MIIIIII? Néztem rá ÓRIÁSI szemekkel. Ross is kb így reagált.
- Köszönöm! - mondtam, és Rach bevezetett abba a szobába ahova azokat viszik, akik tovább jutottak. Persze mondanom se kell, akikre én tippeltem mind bent voltak.
- Szia Azrita? - fogta meg a vállam Laura.
- Nagyon.. - kezdtem volna megköszönni, de közbevágott.
- Nehogy azt hidd, hogy miattad csináltam! Azért tettem, hogy lássalak veszíteni. Ja, és hogy lásd, hogy amint elmentél, rögtön vissza könyörögte hozzám magát Ross! - nevetett "gonoszribancosan".
- Azt hittem, hogy Maia-val járt! - néztem rá furcsán.
- Az csak kamu volt! - nézett rám idegesen.
- De ha veszíteni akarsz engem látni, akkor csak szólok nem fog menni! - vetettem oda, és elmentem. Persze ezután, volt egy órám,(ha nem kettő)amiben azt csinálhattam amit akartam. Elmentem Jordan-nel a McDonaldsba, aztán pedig a közeli vidámpark mellé vattacukorért. Végül vissza mentem  abba a házba ahol a meghallgatás volt, Jordan már nem kísért el, mert a bátyámnak kellett segítenie betanulni az új daluk. Mikor beléptem a házba tök sötét volt. Ekkor meghallottam, egy hangot, ami a velem szemközti ajtó mögül érkezett. Gondoltam benézek, hát igen, megtettem. Nem szabadott volna! Kicsit kinyitottam az ajtót, két ember ült a földön, sötétben. Halkan beszélgettek, bár azt nem értettem, hogy miről, de azt igen, hogy kik azok. Ross és Laura ült a földön, így:

Ross hátulról átkarolta Laurát, és a kezeit a mellén pihentette. Lesokkolva álltam, az ajtóban, és figyeltem őket.....vagyis inkább csak bámultam, de mire észbe kaptam, már teljesen más pozícióban voltak.

Itt becsaptam az ajtót, és elszaladtam, messze messze attól a háztól, ami esélyt adna arra, hogy azt csináljam amit szeretnék. Azt hiszem  8 utcányira lehettem már attól a háztól, mikor kiderült, hogy rossz házba mentem be, és igen Ross és Laura voltak benn, de az már csak egy véletlen, hogy én oda mentem, mert az Laura apjának egyik háza volt, egy utcányira az igazi stúdiótól, amiben reggel voltam. 
- Hát ez fantasztikus! Mi jöhet még? - kérdeztem, mire lepottyantotta a választ egy kedves galamb pont a vállamra, mázli, hogy nem jön ki belőle a folt!

:. Hagyj nyomot magad után Chat-ben! Hálás lennék érte! .:

Írta: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)