Sötétség
- Azrita! - rázogatott Ross.
- Mi van? Ha nincs vége a világnak, akkor nem érdekel! - kiáltottam rá csukott szemmel, mert épp aludtam.
- Semmi! - simította meg a fejem. Ezután a karjaiba vett, és szorosan magához ölelt. Ezután gyorsan elaludtam, a karjaiban....
- Mit csinál itt? - hallottam félálmomban.
- Semmit, az nem a te dolgod! - válaszolta valaki.
- De, hogy tehettél ilyet? Ez nem normális, teneked elment az eszed!
- Nem csináltam semmi Delly! Higgy nekem! Kérlek!
- Fogjuk rá, hogy elhiszem!
- Csak tartsd távol... - a végét nem halottam mert suttogta.
- Neeem! Erre te nem veszel rá! Neem!....... Jó, jó, csak ne nézz így! - adta meg magát.
- Imádlak! - mondta, és elmentek. Persze hamar vissza aludtam. kb 1 órával később egy újabb beszélgetésre ébredtem. Vagyis inkább ordításra mint beszélgetésre keltem.
- Ez meg mit keres itt? Te utolsó hazug! - kiáltotta Laura (ezt a hangot már alva is felismerném).
- Ez nem z aminek látszik! - tiltakozott Ross.
- Tudtam, hogy csalni fog ez a picsa, de hogy így! - ekkor fordultam a hang irányába. Egy szobában voltam, és az ajtó előtt veszekedett Laura, és Ross.
- Ő nem picsa jó?! - nézett rá Ross csúnyán.
- Akkor miért vagy alsóban, és miért fekszik ő - itt rám mutatott - az ágyadban? - vágta a fejéhez a kérdést Laura. Az a vicc, hogy ez engem is érdekelne.
- Azért vagyok alsóban, mert csak most fürödtem le! - kiáltott vissza. Na ja, a nyakában lógó törülköző kicsit árulkodó volt .
- Miért mit csináltál este, hogy nem volt időd fürdeni? Erre ne válaszolj, most szakítok veled, és ki lépek, a hülye versenyetekből is! - üvöltötte, pofon vágta Rosst, és elviharzott. Szép lassan kikászálódtam az ágyból, és egyenesen az ajtóban álló Ross-hoz mentem.
- Ugye nem? - kérdeztem félve.
- Szia! felébredtél? - kérdezett vissza szomorúan.
- Ugye nem? - ismételtem meg félve.
- Mit nem? - nézett rám furán.
- Ugye nem csináltuk....azt? - még mindig félve néztem rá.
- Úristen! Nem hiszem el! Azt hiszed megcsalnám Laurát? Nem, nem! Ne félj, külön szobában aludtunk. - Na most már csak úgy pirult az arcom. Hogy lehettem ekkora baromfi.
- Nem elég, hogy Laura dobott, de te még meg is gyanúsítasz azzal, hogy megerőszakoltalak. Fantasztikus, nem? - erre nem is tudtam mit mondani.
- Azok gyanúsítanak ilyennel, akiket a legjobban szeretek a világon. A nővérem, és a szerelmem! - mondta, és otthagyott. Arccal a falnak fordultam, és vertem a fejem a falba.
- Menny utána! - simította meg a karom Delly (Rydel) és bement beágyazni az ideiglenes szobámba. Minden kérdésem elfelejtettem, és Ross után szaladtam. Le a lépcsőn, ki az ajtón, és az út közepén utol is értem.
- Ross várj! - álltam meg mögötte egy méterrel. Nem állt meg, úgyhogy folytattam.
- Sajnálom oké?
- Én is! - vetette oda cinikusan.
- Sajnálom, amit mondtam!
- Oké, most már mehetek? - válaszolta flegmán. Nem bírtam tovább, megragadtam a vállánál, magam felé fordítottam, és megcsókoltam. - Sajnálom! - sírtam el magam.
- Ne sírj! - törölte le a könnyeim. Közel hajoltam hozzá, hogy adjak neki még egy csókot, de ő nem hagyta.
- Ne, légyszi! Csak most szakítottam Laurával, ez most nem fog menni! - tolt el magától.
- Jajj, tényleg! - engedtem el, elpirulva.
- Séta? - kérdezte mosolyogva.
- Ühüm! - bólogattam. Szép lassan elindultunk, síri csöndben. Én nem szólaltam meg, mert égett a pofám, hogy hogy csókolhattam meg, mikor most dobta őt Laura, ő gondolom meg Laurán gondolkodott. Egy tóhoz értünk, ott aztán leültünk, és bámultuk ahogy a vízen úszkálnak a kacsák. Egyszer csak ő megtörte a csöndet.
- Emlékszel, hogy hogy kerültél a házunkba? - tette fel a kérdést.
- Nem! Légyszi elmesélnéd? - néztem rá boci szemekkel.
- Persze. Arra ugye emlékszel, hogy ott ültünk, a vidámparkban? - bólintottam - A vállamra hajtottad a fejed, és szépen elaludtál. Aztán ugye fel akartalak ébreszteni, de te azt mondtad, hogy csak akkor ébresszelek fel, ha vége van a világnak, így a karjaimba vettelek, és fogtam egy taxit , aztán meg már otthon lefektettelek, és innen tudod a történetet. - mesélte el szép lassan, és közben mereven előre bámult.
- Akkor Laura miért hisztizett? - kérdeztem naivan. Erre felnevetett, és megvonta a vállát.
- Nem tudom, azt hitte, hogy lefeküdtünk egymással. - nézett végre rám.
- Óh! - pirultam el megint.
- De mindegy is! Engem nem érdekel! - kiáltotta el magát - Ma este 9-kor válogatás! Ott legyél! - kacsintott rám, és felállt.
- Ross várj, add ide egy kicsit a mobilod kérlek! - szóltam utána. Simán oda dobta, meg sem kérdezte, hogy mire kell, pedig az egyik gonosz tervem egy még gonoszabb tárgya az ő telója.
- Hali Laura! Tali a stúdió mellett 8-kor! Azrita - ezt az üzenetet küldtem neki, aztán vissza dobtam Rossnak a mobilját, aki így otthagyott egyedül a fűben. Még egy 10 percet ültem a fűben egyedül, aztán előkaptam a mobilom, és felhívtam Bencét.
- Sziamia! - vette fel.
- Hi vagyis szia! - sose szokok hozzá, ezekhez a nyelv változtattatásokhoz.
- Mizu? - kérdezte.
- Semmi, kint vagyok az USA -ban! Képzeld, lesz a dalomhoz, klipp!
- Na az tök menő! Mikor jössz haza? - szomorodott el.
- Nem tudom, majd meglátjuk...
- Na mindegy, de most le kell tennem bocsi!
- Semmi baj Szió! - köszöntem el.
Jó sok idő múlva:
Nyolckor ott álltam a stúdió mellett, mikor Ross hívott.
- Szia! Csúszik a meghallgatás dugóban vagyok! - hadarta el.
- Na itt vagyok! Mit akarsz? - köszönt közben Laura.
- Mindjárt! - mondtam, és le akartam rakni Rosst, de ő nem várta meg.
- Ha Ross küldött ide, nem érdekel, hogy megcsalt -e engem veled vagy sem! - kiáltotta.
- Nem Ross küldött, de szeretném, ha megbocsátanál neki, mert tényleg nem csalt meg téged! - bizonygattam.
- Jajj de naiv vagy, én már többször megcsaltam, azért hagytam el, mert én Jorge Blancoval akarok lenni! Ő az én igazi szerelmem, és csak azt akartam, hogy magát hibáztassa miatta. Hahahaaa - nevetett, és elment, én meg csak lefagyva álltam. Ekkor jöttem rá, hogy mivel nem raktam le a mobilom, ezért Ross mindent hallott...
- Ross én.... - szóltam bele.
- Szia! - kiáltotta, sírással a hangjában.
Azt a ribit, hogy tehette ezt Ross-al?! Többször megpróbáltam vissza hívni, de mindig kinyomott. Elindultam, valamerre, mikor egy útkereszteződéshez értem. Megvártam, míg zöld lesz, a lámpám, és elindultam. Közben egy SMS-t írtam Ross-nak, hogy sajnálom, nem akartam, hogy hallja, mikor fékcsikorgásra lettem figyelmes, és aztán.......sötétség.
- Ne, légyszi! Csak most szakítottam Laurával, ez most nem fog menni! - tolt el magától.
- Jajj, tényleg! - engedtem el, elpirulva.
- Séta? - kérdezte mosolyogva.
- Ühüm! - bólogattam. Szép lassan elindultunk, síri csöndben. Én nem szólaltam meg, mert égett a pofám, hogy hogy csókolhattam meg, mikor most dobta őt Laura, ő gondolom meg Laurán gondolkodott. Egy tóhoz értünk, ott aztán leültünk, és bámultuk ahogy a vízen úszkálnak a kacsák. Egyszer csak ő megtörte a csöndet.
- Emlékszel, hogy hogy kerültél a házunkba? - tette fel a kérdést.
- Nem! Légyszi elmesélnéd? - néztem rá boci szemekkel.
- Persze. Arra ugye emlékszel, hogy ott ültünk, a vidámparkban? - bólintottam - A vállamra hajtottad a fejed, és szépen elaludtál. Aztán ugye fel akartalak ébreszteni, de te azt mondtad, hogy csak akkor ébresszelek fel, ha vége van a világnak, így a karjaimba vettelek, és fogtam egy taxit , aztán meg már otthon lefektettelek, és innen tudod a történetet. - mesélte el szép lassan, és közben mereven előre bámult.
- Akkor Laura miért hisztizett? - kérdeztem naivan. Erre felnevetett, és megvonta a vállát.
- Nem tudom, azt hitte, hogy lefeküdtünk egymással. - nézett végre rám.
- Óh! - pirultam el megint.
- De mindegy is! Engem nem érdekel! - kiáltotta el magát - Ma este 9-kor válogatás! Ott legyél! - kacsintott rám, és felállt.
- Ross várj, add ide egy kicsit a mobilod kérlek! - szóltam utána. Simán oda dobta, meg sem kérdezte, hogy mire kell, pedig az egyik gonosz tervem egy még gonoszabb tárgya az ő telója.
- Deby
- Maia
- Delly
- Ell
- Rocky
- Riker
- Ry
- Dove
- Mom
- Dady
- Rach
- Szandy
- Love
- Babe
- Hali Laura! Tali a stúdió mellett 8-kor! Azrita - ezt az üzenetet küldtem neki, aztán vissza dobtam Rossnak a mobilját, aki így otthagyott egyedül a fűben. Még egy 10 percet ültem a fűben egyedül, aztán előkaptam a mobilom, és felhívtam Bencét.
- Sziamia! - vette fel.
- Hi vagyis szia! - sose szokok hozzá, ezekhez a nyelv változtattatásokhoz.
- Mizu? - kérdezte.
- Semmi, kint vagyok az USA -ban! Képzeld, lesz a dalomhoz, klipp!
- Na az tök menő! Mikor jössz haza? - szomorodott el.
- Nem tudom, majd meglátjuk...
- Na mindegy, de most le kell tennem bocsi!
- Semmi baj Szió! - köszöntem el.
Jó sok idő múlva:
Nyolckor ott álltam a stúdió mellett, mikor Ross hívott.
- Szia! Csúszik a meghallgatás dugóban vagyok! - hadarta el.
- Na itt vagyok! Mit akarsz? - köszönt közben Laura.
- Mindjárt! - mondtam, és le akartam rakni Rosst, de ő nem várta meg.
- Ha Ross küldött ide, nem érdekel, hogy megcsalt -e engem veled vagy sem! - kiáltotta.
- Nem Ross küldött, de szeretném, ha megbocsátanál neki, mert tényleg nem csalt meg téged! - bizonygattam.
- Jajj de naiv vagy, én már többször megcsaltam, azért hagytam el, mert én Jorge Blancoval akarok lenni! Ő az én igazi szerelmem, és csak azt akartam, hogy magát hibáztassa miatta. Hahahaaa - nevetett, és elment, én meg csak lefagyva álltam. Ekkor jöttem rá, hogy mivel nem raktam le a mobilom, ezért Ross mindent hallott...
- Ross én.... - szóltam bele.
- Szia! - kiáltotta, sírással a hangjában.
Azt a ribit, hogy tehette ezt Ross-al?! Többször megpróbáltam vissza hívni, de mindig kinyomott. Elindultam, valamerre, mikor egy útkereszteződéshez értem. Megvártam, míg zöld lesz, a lámpám, és elindultam. Közben egy SMS-t írtam Ross-nak, hogy sajnálom, nem akartam, hogy hallja, mikor fékcsikorgásra lettem figyelmes, és aztán.......sötétség.
Ne bazd már, hogy elüttetted a főszereplőt! :D :(
VálaszTörlés